Március 21-én és 22-én változtathatnak a középfokú iskolákba jelentkező diákok a megjelölt intézmények és tagozatok sorrendjén. De mikor érdemes hozzányúlni az eredeti sorrendhez, és mikor nem?
Miért nem érdemes előrébb sorolni a jelentkezési lapon azokat a középiskolákat, ahová egészen biztosan bekerültök majd? Miért nem jó döntés, ha a legszimpatikusabb iskolát egy gyengébben sikerült szóbeli után a listátok végére száműzitek? És hogyan működik a középiskolai felvételi algoritmus? Ezekre a kérdésekre mind válaszolunk ebben a cikkben.
Azok, akik a középiskolás éveik alatt nem szereznek nyelvvizsgát, valószínűleg már nem is fognak. Erre mutatnak rá legalábbis az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának adatai, amelyek szerint nem csak a ritkább nyelvekből vizsgázók vannak eltűnőben, hanem huszonéves egyetemisták és a 30 éven felüliek is.
